Ha – (olvasva valami könyvet,
mert már nem érdekel az út) –
ülök a pesti villamosban
és a kocsi a hídra fut
és a szűk házsorok helyett a
Duna vesz körül meg az ég,
mindig eszembe jut a tenger
és megnyílik a messzeség.
A Duna út. Ráadásul egy mozgó út, ami mentén haladni épp olyan izgalmas, mint hajóra szállni és végigutazni. Ebben a részben pedig most olyan utazókkal találkozunk, akik utaznak a folyón, vagy a folyó mentén, megállnak egyes helyeken, elidőznek, nézelődnek.
Kiállításunk szövegfolyamához ékező látogató szintén elidőzhet különböző dunai terekben. Szabó Lőrinc úgy látja a Dunát, olyan szemszögből, hogy a folyó látványa által bemozgatott emlékezet elkezdi tágítani a perspektívát, mígnem a szövegben, s képzeletben Triesztbe "teleportálódhatunk", egy olyan helyszínre, ami a Dunához nem kapcsolódik, ugyanakkor a Duna által is képviselt egykori gazdasági és földrajzi egység részét képezte. A terek által megidézett érzetek asszociatív memóriánkon keresztül tudnak előhívni emlékeket.
Az alkonyi szélben fodrozódni kezdett a Duna vize, s az alacsony hullámok megcsobbantak a ladikok és a bárkák alatt. A Duna nagy kanyarulatában, túl a bójákon vontatók közeledtek. Völgymenetben jöttek. Először csak a feketére mázolt nagy vastestek látszottak, aztán a fehér, egyszerű kormányállások is előtűntek a kanyarulatból. Varjú érdeklődve figyelte a kormányosokat. Dolgoztak a kanyarulatban, de a kikötő magasságában már csak a halasbárkákat, s a parti házakat nézték.
– Ez is élet… – mondta Balogh, s a fejével az uszályok felé intett.
– Nem lehet rossz – vélekedett Varjú.
– Negyven évig le-fel a Dunán… Regensburgtól a Fekete-tengerig… Viszik magukkal az asszonyt, pelenkák száradnak a fedélzeten…
Duna Duna
Duna Duna Duna Duna Duna
Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna
Hullámzik a Duna Duna Duna Duna Duna Duna Duna....
Meta
Bár egy virtuális tér más "bejárást" enged meg számunkra, mint a bennünket körülvevő fizikai tér, azért vannak olyan elemei, amelyek által a térbeliség, a távolra, vagy közelre tekintést teszi számunkra lehetővé, akár azáltal, hogy tagoljuk eltérő vizuális elemekkel, vagy játékba hozzuk az általunk válogatott szövegeken keresztül a szövegekben fellelhető "térbeliségre" utaló részeket.
A virtuális tér bővítésének lehetőségei
- Képek beépítése (Fortepan, Instagram stb.)
- Videók beépítése (YouTube) Arról, hogy saját videókkal hogyan tudjuk összekapcsolni az aktivitást, A víz íze, illata című részben írunk.
- A szövegekben megjelenő térfogalmak
- Webkamerák
- Videójáték
A szövegekben megjelenő tér lehetőségei
Egy-egy szövegben nagyon sok nézőpontból láthatunk rá ugyanarra a térre, térségre. Ahogyan itt a szövegek is különböző perspektívából tekintenek a Dunára. Az első idézetben a Duna megidéz egy másik földrajzi képződményt, egy másik országot, aminek a városa történelmi jelentőséggel bír. Ez egy nagyon más nézőpont, mint Bertha Bulcsu szövege, ahol a megfigyelők dunai hajósokat látva, kezdenek el olyan életvitelről gondolkodni, aminek a közege a folyó.
Fogalmak, inspirációk
virtuális tér
Ha a PIM Művészeti és Relikviatárában kutakodunk a virtuális térben, vajon mit vet elénk a Duna?
A Könyvtár és a Médiatár gyűjteménye is felfedezésre váró kincseket rejt és nem csak a Dunáról!