(ön)Arcképek

Látszódjon a kenyérmorzsa
Szabó Magda portréi
Kép

De életének igazi főszereplője: saját maga. Szabó Magda minden műfajban: regényben, versben, levélben, naplóban saját magát írja meg, újra és újra.

Kép

„Úgyis kém leszek, nem táblabíró, és színésznő sem, bár ez még kétséges, mert a színpad nem akármi.”(Für Elise, 29.)

Kép

„Én vagyok a dicsőséges szerző, a haza kedvence, Reich fotós aranycsillaga.” Szabó Magda: Liber Mortis, 1984. jan. 19., 583

Kép

„Reális fénykép rólam nem marad, nekem is csak maszkjaim voltak, mint Encsy Eszternek, s a maszk alatt egy másik” (Mézescsók Cerberusnak, 168.)

 

Kép

„Öregedő arcom anyám utolsó reális képét őrzi […]” (Szabó Magda Fodor Andrásnak, 1996. júl. 25., PIM, Fodor András-hagyaték)

 

Kép

„Hetvennek lenni ugyanolyan, mint hatvankilencnek, csak azért jobb, mert azóta mindenki udvarol, és azt mondja, biológiai csoda vagyok. Azt hiszem, öregíteni fogom magam, mint Honthy Hanna tette.” .” (Szabó Magda Haldimann Évának, 1987. okt. 10., 200.)

Kép

„Hogyhogy nem érzem, milyen biblikusan öreg lettem?” (Szabó Magda Haldimann Évának, 1996. szept.; 376.)